Leggyakoribb jogsértések

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi,…, szabálysértést követ el. (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. § (1) bekezdés)

Közlekedési szabályok

Behajtás

A táblával jelzett behajtási tilalom vonatkozhat egy útszakaszra, vagy korlátozást jelenthet akár az egész városra.

A gépjárműforgalomtól védett területek egy részére behajtási hozzájárulással be lehet hajtani. A behajtási hozzájárulás a fővárosi behajtási rendszert üzemeltető Budapesti Közlekedési Központtól (http://www.bkk.hu) igényelhető.

A „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14.§ (1) bekezdés n. pont)

A „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)” jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Korlátozott forgalmú övezet (zóna) vége” jelzőtábláig az úton, a táblán megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel közlekedni tilos. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14.§ (1) bekezdés z/2 pont)

Megállás

A „Megállni tilos” tábla azt jelzi, hogy – a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve – megállni, valamint várakozni tilos. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15.§ (1) bekezdés a. pont)

Megállási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő folytonos vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – megállási tilalomra hívja fel a figyelmet. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18.§ (1) bekezdés m. pont)

Járművel megállni – ha közúti jelzésből… más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 40.§ (1) bekezdés)

Megállás fogalma: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

Úttest fogalma: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

Következésképp megállni, csak az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló részén szabad. Minden egyéb helyen, például járdán, füvesített területen, összességében az úttestet elhagyva, csak akkor szabad megállni, ha azt valamilyen jelzés megengedi.

Tilos megállni többek között (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 40.§ (5) bekezdés):

–     útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik,

–     kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül,

–     hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál,

–     más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik,

–     kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton.

A jogszabály itt tovább szűkíti a megállás lehetőségét és kimondja, hogy a felsorolt helyeken, az úttesten is tilos megállni, még akkor is, ha a megállást tábla nem tiltja.

Hibás az a gyakori elképzelés, hogy a járdán csak akkor nem szabad megállni, ha azt tábla tiltja. A jogszabály itt egy kivételt nevesít, megengedi az úttesten kívüli megállást, azonban azt több feltétel egyidejű teljesüléséhez köti.

A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha

–     azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

–     a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

–     a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

–     a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 40.§ (8) bekezdés)

Járda fogalma: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része.

Várakozás

A „Várakozni tilos” tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15.§ (1) bekezdés b. pont)

Várakozási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő szaggatott vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18.§ (1) bekezdés n. pont)

Tilos várakozni többek között (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 41.§ (2) bekezdés):

–     ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;

–     az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

Várakozás fogalma: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.

A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése

A mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét akkor illetnek meg a KRESZ bizonyos szabályai alóli kivételek, ha a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy lett elhelyezve az igazolvány, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható.

(218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról)

A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti. (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17.§ (1) bekezdés e. pont)

A járművek eltávolítása

A közterület felügyelet – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely:

–     kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,

–     megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

–     kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

–     a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik,

–     hatósági jelzéssel nem rendelkezik, és azt főútvonalon vagy engedély nélkül mellékútvonalon tárolnak, (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59.§ (1), (3) bekezdés)

–      a közterületen szabálytalanul lett elhelyezve, és a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti (a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdés).

A tulajdon elleni szabálysértés

Aki ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva szándékos rongálást követ el, e cselekmény elkövetését megkísérli szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés)

Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése

Aki a világörökségről szóló törvény szerinti világörökségi területnek minősülő közterületen vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott közterületen életvitelszerűen tartózkodik, és a kijelölt területet meghatározott személy felkérése ellenére nem hagyja el, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 179. § (1) bekezdés)

Koldulás

Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (2) bekezdés)

Természetvédelmi szabálysértés

Aki természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, természeti területen a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 187. § (1)-(3) bekezdés)

Köztisztasági szabálysértés

Aki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, a felügyelete alatt lévő állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 197. § (1)-(2) bekezdés)

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

Aki tárgyat, másokat veszélyeztető módon helyez el, dob el, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 197. § (1) bekezdés)

Jogosulatlan közterületi értékesítés

Aki közterületen a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítést jogosulatlanul végez, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200/A. § (1) bekezdés)

Tiltott fürdés

Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 202/A. § (1) bekezdés)

Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése

Aki az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít, szabálysértést követ el.

(a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 207. § (1) bekezdés)

Tudnivalók a helyszíni bírságról

Nincs helye jogorvoslatnak, amennyiben a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után, a helyszíni bírság kiszabását aláírással igazoltan tudomásul vették.

A kiszabott helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni, amennyiben ez nem történik meg, úgy annak végrehajtására kerül sor.

A meg nem fizetett helyszíni bírság 5000 forintonként 6 óra közérdekű munkával váltható meg, melynek érdekében a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig lehet személyesen jelentkezni a lakóhely vagy tartózkodási hely, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett helyszíni bírságot a bíróság 5000 forintonként egy napi szabálysértési elzárásra változtatja át.

Ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint a bírság közérdekű munkával sem lett megváltva, akkor a meg nem fizetett helyszíni bírság, adók módjára kerül behajtásra.

Tudnivalók az elkövető távollétében kiszabott helyszíni bírságról

A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.

Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg.

Helyszíni bírságolás felülvizsgálata

A döntéstől számított harminc napon belül a helyszíni bírsággal sújtott személy kérheti a helyszíni bírság felülvizsgálatát, ha észleli, hogy a döntés a jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv ez alapján megállapítja, hogy a döntés a jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A felülvizsgálat lefolytatására a helyszíni bírságot kiszabó szerv csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult.