A szabálysértési helyszíni bírság és a közigazgatási bírság párhuzamossága
Kifogásolt intézkedés
2010. június 1. napján a Budapest, 14. Állatkerti krt. 1-5 szám előtt a ”Megállni tilos!” jelzőtábla hatálya alatt várakozó gépjármű vezetőjének távollétében a Budapest Főváros Közterület- felügyelője az ellenőrzés során észlelte, hogy a gépjármű vezetője megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 30. (5) bekezdés e) pontjának szabályait ezért 10.000 – Ft. helyszíni bírságot szabott ki. A gépkocsi birtokosa a bírságot tudomásul vette, a büntetés a jogszabályban előírt határidőn belül megfizetésre került. A felügyelő által észlelt szabályszegés miatt a Vas megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási és Hatósági Szolgálata közigazgatási eljárást indított, melynek keretében szabályszegés elkövetése miatt 30.000 – Ft. közigazgatási bírságra kötelezték a gépjármű tulajdonosát.
Állampolgári panasz
A gépjármű tulajdonosa sérelmezte, hogy a közterület-felügyelet szabálysértési helyszíni bírsággal, majd pedig nem sokkal a büntetés kifizetése után – ugyanezen cselekménye miatt- a rendőrség közigazgatási bírsággal sújtotta. A panaszos fellebbezéssel élt a kétszeri büntetés miatt, azonban fellebbezését mindkét hatóság elutasította. A közigazgatási bírság befizetése után az alapvető jogok biztosához fordult panasszal.
Hatósági álláspontok
A Vas Megyei Rendőr-főkapitánysága az első fokú határozatban helyben hagyta a kiszabott bírságot megállapítva, hogy a hatóság a döntéshozatal során teljes körültekintéssel járt el a szabályszegés tényének megállapítása tekintetében. Kiemelte, hogy a Kkt. rendelkezései értelmében nincs helye helyszíni bírság kiszabásának abban az esetben, ha közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Egyúttal tájékoztatatta a panaszost, hogy be kell fizetnie a közigazgatási büntetést, azonban a közterület-felügyelet vissza fogja utalni számára a már befizetett helyszíni bírságot. A Fővárosi Közterület-felügyelet Jogi Osztálya azonban az ügyet lezártnak tekintette, a helyszíni bírság megfizetése a szabálysértés elkövetésének elismerését és a helyszíni büntetés tudomásul vételét jelenti, ezért az ellen jogorvoslatnak helye nincs. Beszámolt továbbá az alapvető jogok biztosának, hogy a Kkt. 21. § (3) bekezdése értelmében közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. A közterület-felügyeletnek ilyen technikai eszköz nem áll rendelkezésére, ezért álláspontjuk szerint helyszíni büntetés kiszabásának van helye.
Ombudsmani vizsgálat megállapításai
Az alapvető jogok biztosa meghatározta az alapvető jogokkal kapcsolatos visszáság fennállását, álláspontja szerint a „ne bis in idem” alkotmányos elvébe ütközik az a tény, hogy ugyanazon cselekmény miatt két büntetés is született, a Felügyelet eljárása a jogállamiság elvével, valamint az abból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott. Mivel a Rendőrség szerint az Állatkerti krt. környékét több, rögzített térfigyelő kamera is ellenőrizte az adott időben, a közigazgatási eljárás megindításának és abban bírság kiszabásának volt helye. Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján jogalap nélkül történt a helyszíni bírság kiszabása, amely ráadásul így kétszeri büntetést valósít meg, a jogállamiság elvéből, illetve a tisztességes hatósági eljárás követelményéből fakadóan is orvosolni kell a jogsérelmet, ezért az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a Fővárosi Közterület-felügylet vezetőjénél, hogy intézkedjen a jogalap nélkül kiszabott és a panaszos által befizetett helyszíni bírság visszafizetésére.
A Budapest Főváros Közterület-felügyelet Igazgatójának válasza az Ombudsmani vizsgálatra
A Fővárosi Közterület-felügylet vezetője a megtett kezdeményezéssel egyet értett, fontosnak tartotta megjegyezni ugyanakkor, hogy a felügyelői intézkedésre olyan jogszabályi környezetben került sor, amikor a jogalkotó lehetővé tette a közigazgatási és a szabálysértési eljárás párhuzamos lefolytatását a megállásra és a várakozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. Az Alkotmánybíróság is megállapította 60/2009 (V. 28.) AB határozatában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet fennállását, amiatt, hogy az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/B.§-ában nem szabályozta megfelelően a közigazgatási eljárás és a szabálysértés egymáshoz való viszonyát. Fentiekre való tekintettel a felügyelő által kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezte, és intézkedett a befizetett helyszíni bírság visszautalása iránt.