Kifogásolt intézkedés:
2010. június 1. napján a Budapest, 14. Állatkerti krt. 1-5 szám előtt a ”Megállni tilos!” jelzőtábla hatálya alatt várakozó gépjármű vezetőjének távollétében a Budapest Főváros Közterület- felügyelője az ellenőrzés során észlelte, hogy a gépjármű vezetője megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 30. (5) bekezdés e) pontjának szabályait ezért 10.000 – Ft. helyszíni bírságot szabott ki. A gépkocsi birtokosa a bírságot tudomásul vette, a büntetés a jogszabályban előírt határidőn belül megfizetésre került. A felügyelő által észlelt szabályszegés miatt a Vas megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási és Hatósági Szolgálata közigazgatási eljárást indított, melynek keretében szabályszegés elkövetése miatt 30.000 - Ft. közigazgatási bírságra kötelezték a gépjármű tulajdonosát.
Állampolgári panasz:
A gépjármű tulajdonosa sérelmezte, hogy a közterület-felügyelet szabálysértési helyszíni bírsággal, majd pedig nem sokkal a büntetés kifizetése után – ugyanezen cselekménye miatt- a rendőrség közigazgatási bírsággal sújtotta. A panaszos fellebbezéssel élt a kétszeri büntetés miatt, azonban fellebbezését mindkét hatóság elutasította. A közigazgatási bírság befizetése után az alapvető jogok biztosához fordult panasszal.
Hatósági álláspontok:
A Vas Megyei Rendőr-főkapitánysága az első fokú határozatban helyben hagyta a kiszabott bírságot megállapítva, hogy a hatóság a döntéshozatal során teljes körültekintéssel járt el a szabályszegés tényének megállapítása tekintetében. Kiemelte, hogy a Kkt. rendelkezései értelmében nincs helye helyszíni bírság kiszabásának abban az esetben, ha közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Egyúttal tájékoztatatta a panaszost, hogy be kell fizetnie a közigazgatási büntetést, azonban a közterület-felügyelet vissza fogja utalni számára a már befizetett helyszíni bírságot. A Fővárosi Közterület-felügyelet Jogi Osztálya azonban az ügyet lezártnak tekintette, a helyszíni bírság megfizetése a szabálysértés elkövetésének elismerését és a helyszíni büntetés tudomásul vételét jelenti, ezért az ellen jogorvoslatnak helye nincs. Beszámolt továbbá az alapvető jogok biztosának, hogy a Kkt. 21. § (3) bekezdése értelmében közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. A közterület-felügyeletnek ilyen technikai eszköz nem áll rendelkezésére, ezért álláspontjuk szerint helyszíni büntetés kiszabásának van helye.
Ombudsmani vizsgálat megállapításai:
Az alapvető jogok biztosa meghatározta az alapvető jogokkal kapcsolatos visszáság fennállását, álláspontja szerint a „ne bis in idem” alkotmányos elvébe ütközik az a tény, hogy ugyanazon cselekmény miatt két büntetés is született, a Felügyelet eljárása a jogállamiság elvével, valamint az abból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott. Mivel a Rendőrség szerint az Állatkerti krt. környékét több, rögzített térfigyelő kamera is ellenőrizte az adott időben, a közigazgatási eljárás megindításának és abban bírság kiszabásának volt helye. Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján jogalap nélkül történt a helyszíni bírság kiszabása, amely ráadásul így kétszeri büntetést valósít meg, a jogállamiság elvéből, illetve a tisztességes hatósági eljárás követelményéből fakadóan is orvosolni kell a jogsérelmet, ezért az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a Fővárosi Közterület-felügylet vezetőjénél, hogy intézkedjen a jogalap nélkül kiszabott és a panaszos által befizetett helyszíni bírság visszafizetésére.
A Budapest Főváros Közterület-felügyelet Igazgatójának válasza az Ombudsmani vizsgálatra:
A Fővárosi Közterület-felügylet vezetője a megtett kezdeményezéssel egyet értett, fontosnak tartotta megjegyezni ugyanakkor, hogy a felügyelői intézkedésre olyan jogszabályi környezetben került sor, amikor a jogalkotó lehetővé tette a közigazgatási és a szabálysértési eljárás párhuzamos lefolytatását a megállásra és a várakozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. Az Alkotmánybíróság is megállapította 60/2009 (V. 28.) AB határozatában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet fennállását, amiatt, hogy az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/B.§-ában nem szabályozta megfelelően a közigazgatási eljárás és a szabálysértés egymáshoz való viszonyát. Fentiekre való tekintettel a felügyelő által kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezte, és intézkedett a befizetett helyszíni bírság visszautalása iránt.