Tájékoztató a kizárólag térfigyelő kamera felvétel alapján, a közterület-felügyelő által, a gépjárművezető távollétében kiszabott közigazgatási bírságról és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségekről

Jogorvoslati rendszer (.pptx)

JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ÁTTEKINTÉSE

Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikke alapján „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.” A tisztességes ügyintézéshez és eljáráshoz való jog érvényre jutása az eljáró hatóságtól függetlenül kiemelten fontos jogállamiságból eredő követelmény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) eljárási alapelvei között kiemelt szerepet kap a 1. § (1) és (2) bekezdése, mely szerint „(1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.” A fenti alapelveknek a rendészeti feladatellátásban érintett közterület-felügyelőkre és intézkedéseikre nézve épp úgy érvényesülniük kell, mint az egyéb hatósági vagy bírósági eljárások során. 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 17. pontjában, kötelező feladatként megjelenő, a „település közbiztonságának biztosításában történő közreműködés” biztosítása a fővárosban többek között közterület-felügyeletek működtetésében nyilvánul meg. Az Mötv. 17. §-ban meghatározott helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatokkal összefüggésben „A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.” Az így létrehozott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

Az Mötv. 23. § (4) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat feladata különösen „a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése.” Az Mötv. 23. § (5) bekezdése alapján a kerületi önkormányzatoknak szintén feladata az „általános közterület-felügyeleti hatáskör” gyakorlása a kerület közigazgatási határán belül.  

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (továbbiakban: Erfesztv.) 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján, az e törvényben foglaltakat a közterület-felügyelőre is alkalmazni kell. Az Erfesztv 11. § (1) bekezdése értelmében „a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.”

A rendészeti feladatokat ellátó személyként definiált közterület-felügyelő hatáskörét és feladatait a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Kftv.) határozza meg. A Kftv. 1. § (5) bekezdés értelmében „a feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni.” Ezzel összhangban a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 43/1999. (XI. 26.) BM rendelet 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a felügyelői járőrszolgálat a közterület-ellenőrzés általános formája. A járőrszolgálat során egy vagy több felügyelő együttesen, előre meghatározott útvonalon látja el feladatát.”

A közterület-felügyelők kiemelt feladata a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) által előírt közlekedési és megállási-várakozási szabályok ellenőrzése. A közlekedési típusú jogsértésekkel kapcsolatos felügyelői intézkedési lehetőségeket a jogsértés típusától függő ágazati jogszabályok határozzák meg. (pl.: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. §-ában meghatározott „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” szabálysértés elkövetése miatt szóbeli figyelmeztetés alkalmazása, szabálysértési helyszíni bírság kiszabása jogosult, illetve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) alapján közigazgatási bírság kiszabása.)

Kkt. 20. § (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), valamint a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértői közigazgatási bírság fizetésére kötelezhetők. A Kftv. 17/A. §-a alapján a felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: NFM rendelet) 2. §-a bírságolási eljárás vonatkozásában a közterület-felügyelőt, mint eljáró hatóságot szintén nevesíti.

A Kkt. 20. § (11) bekezdése alapján „Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is jogosult ellenőrizni. Az elmúlt időszakban a Fővárosban működő közterület-felügyeletek az eltérő jogértelmezés hatása miatt eltérő jogalkalmazói gyakorlatot alakítottak ki, melynek része a Kkt. 20. § (1) bekezdés kg) pontjában foglaltak esetén alkalmazható közigazgatási bírság kizárólag térfigyelő kamerafelvételen keresztül történő kiszabása, ami legtöbb esetben a kötelező haladási irányra vonatkozó előírások megszegőivel szemben történik, annak ellenére, hogy a Kftv. 7. § (3) bekezdése a felügyelet részére „a közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon történő képfelvevő” elhelyezésére ad lehetőséget, melynek felvételeit a felügyelet maximum 30 napig kezelheti.

A Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárának 2015. január 19-én kelt, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatójának megküldött BM/1237/2/2015. számú tájékoztatása alapján, ez a gyakorlat „nem szolgálja az eljárási törvények módosítása során alapelvként érvényesülő azon célt, hogy az eljárások egyszerűsítése és költséghatékonnyá tétele mellett a jogsértés észlelése esetén a szabályszegés tényleges elkövetőjének felelősségre vonása lehetőleg a helyszínen jogerősen megtörténjen.”

A közterület-felügyelő intézkedése helyszíni ellenőrzéshez kötött tevékenység, a feladatkörében hivatalos személyként eljáró felügyelő a hatáskörének megfelelő intézkedések megtételére jogosult. A közigazgatási bírság kiszabására a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározottak szerint kizárólag két esetben van lehetőség.

1. A Kkt. 20. § (4a) bekezdése alapján kiszabott bírság: Amennyiben a közterület-felügyelő a Kkt.-ben foglalt jogsértést észleli, és a szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, helyszíni bírságot szab ki. Az NFM rendelet ebben az esetben előírja az ügyfél részére a helyszínen átadandó írásbeli tájékoztatás tartalmát, valamint a jogkövetkezményekről szóló részletes tájékoztatási kötelezettség elemeit. A közterület-felügyelő ebben az esetben határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Az így közölt döntés megfelel a Ket. IV. fejezete szerinti döntéssel. A jogerős közigazgatási bírság befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, a határidő eredménytelen elteltét követően a bírság adók behajtandó köztartozásnak minősül.

2. A Kkt. 20. § (4b) bekezdése alapján kiszabott bírság: Amennyiben a közúti forgalomban történő ellenőrzés során, a 20. § (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté, a bírságot a gépjárművezető távollétében, a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. A gépjárművezető távollétében kiszabott bírság esetén az NFM rendelet 8/A. §-a, kötelező eljárási cselekményként írja elő a jármű szélvédőjére kihelyezendő értesítés meglétét.. Az NFM rendelet előírásai alapján az értesítésnek tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését, székhelyét és telefonszámát, az intézkedés időpontját, helyét és a jármű rendszámát, a jogalap megjelölését, a bírságolásról szóló tájékoztatást, valamint az intézkedést foganatosító személy azonosító számát és aláírását. A közterület-felügyelő ebben az esetben szintén határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot, az ilyen döntés jogerőre emelkedésének időpontja pedig a bírság ügyfél általi befizetése, mely szintén megfelel a Ket. IV. fejezetében foglalt döntésnek.

A közterület-felügyelő helyszíni ellenőrzése alapján, a szabályszegő a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. §-a alapján, a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan meghatározott bírságot köteles megfizetni. Ezt a célt erősíti a Kftv. 21. §-a is, mely bizonyos jogsértések esetén az ellenőrző szerveknek lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közúton a közterület-felügyelő jogosult legyen megállítani, illetve feltartóztatni a KRESZ 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket. A szabályszegés tényleges elkövetőjének felelősségre vonása, és a fentiekben részletezett eljárási előírások maradéktalan érvényesülése a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését célozza.

A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/F. melléklete határozza meg a Kkt. 20. §-a alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzések során, a vétkességi felelősség elvén alapuló bírságokat, ahogy a Kkt. 21. § alapján kiszabott objektív felelősségi körbe tartozó bírságok összegét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet állapítja meg, egységesen 50.000. Ft-ban. A közterület-felügyelő általi közigazgatási bírság kiszabásra kizárólag a Kkt. 20. §-ban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.

Az Erfesztv. 24. §-a meghatározza, hogy a közterület-felügyelő munkáltatója a működési területén illetékes rendőr-főkapitánysággal - így a Fővárosban a BRFK-val – köteles írásbeli együttműködési megállapodást kötni a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése és törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében.

A Ket. 3. § (1) bekezdése szerint a törvény keretei között a közigazgatási eljárásban a hivatalból való eljárás elve érvényesül, a 3. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a közigazgatási hatóság a törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság döntéseit. A Ket. 115. § alapján felügyeleti eljárás keretében a felügyeleti szervnek joga van hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását és döntését és ezzel összefüggésben -  a (2) bekezdés értelmében - ha jogszabályt sért a hatóság döntése, a felügyeleti szerv azt vagy megváltoztatja vagy megsemmisíti. Fentiek alapján álláspontunk szerint a közterület-felügyelő által, a gépjárművezető távollétében kiszabott bírság meg nem fizetése esetén induló közigazgatási hatósági eljárásban a rendőrhatóság hivatalból vizsgálhatja a felügyelete alá tartozó szerv, jelen esetben a közterület-felügyelő, mint hatóság döntését, és eljárásának jogszerűségét.

Tekintettel arra, hogy a közterület-felügyelő az együttműködési megállapodás megkötését követően gyakorolhatja a törvényben meghatározott intézkedéseket és alkalmazhatja a meghatározott kényszerítő eszközöket, abban az esetben, ha a rendészeti feladatot ellátó szerv mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti, a fővárosi közterület-felügyeletek vonatkozásában a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Erfesztv. 24. § (6) bekezdés b) pontja alapján egyoldalúan felmondja az együttműködési megállapodást, melynek értelmében az együttműködési megállapodás megszűnését követően a közterület-felügyelő már nem alkalmazhatja az Erfesztv.-ben meghatározott intézkedéseket, és nem tud eleget tenni az 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedési kötelezettségének sem.

A fővárosi kerületek jellemzően két jogértelmezési anomáliára hivatkozva tértek át a helytelen jogalkalmazási gyakorlatra.

1. A közterület-felügyelők Kftv. 21. §-ából eredő jármű-megállítási joga egyes kerületi közterület-felügyeletek jogértelmezése szerint nem értelmezhető a kötelező haladási irány megsértői vonatkozásában, mert a megállítási jog ebben az összefüggésben kizárólag a behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén értelmezhető. Tekintettel arra, hogy jogértelmezésük alapján a gépjármű megállítására nincs jogszabályi lehetőség, megalapozottnak látják a térfigyelő kameráról történő bírság-kiszabást.

Jelen esetben az eltérő jogértelmezést az adja, hogy a KRESZ 14. §-ban meghatározott behajtási tilalmat jelölő jelzőtábláktól, például jobbra kanyarodni tilos közúti jelzőtáblától elérően, a KRESZ 13. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „utasítást adó” kötelező haladási irányra vonatkozó jelzőtábla nem behajtási tilalmat jelöl, így a jármű-megállítási jog a kötelező haladási irány megsértőire nem terjed ki.

 

14. § (1) a) 13. § (1) a)

 

2. A helytelen gyakorlat másik magyarázata a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM rendelet) helytelen értelmezése. A GKM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a GKM rendelet személyi hatálya a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközöket, valamint az elektronikus adattovábbító rendszert üzemeltető jogi személyekre és egyéni vállalkozókra terjed ki. Az értelmező rendelkezésekben meghatározottak alapján üzemeltetőnek kell tekinteni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 33. § (2) bekezdése szerint a szabályszegés elkövetésének bizonyítása érdekében felvétel készítésére jogosult szervet vagy szervezetet. A Kkt. idézett jogszabályhelye értelmében a Kkt. 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A Kkt. 21. § (4) bekezdése szerint a Kormány rendeletben határozza meg a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására jogosult hatóságot, melyet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletben állapít meg. A 9. § (1) bekezdése értelmében a Kkt. 21. §-a szerinti bírságolással kapcsolatos eljárások lefolytatására egyértelműen a rendőrséget, mint általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet jelöli ki, így a GKM rendeletből kiinduló jogértelmezés nem ad olyan felhatalmazást a közterület-felügyelet számára, mely jogalapot biztosítana a térfigyelő kameráról történő bírságolás jogszerűségére.

 

JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ISMERTETÉSE

A közterület-felügyelő eljárására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügy jellegétől függően a Ket., illetőleg a Szabs.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kkt. 20. § (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), valamint a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértői közigazgatási bírság fizetésére kötelezhetők. A közterület-felügyelő intézkedése ebben az esetben a Kftv. 17/A. §-a alapján a felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén, a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabása. Jelen esetben a Kkt. 20. § (4b) bekezdése szerint, a gépjárművezető távollététben történik a bírságok kiszabása, melynek eljárásjogilag része a gépjármű üzembentartójának kiküldött fizetési felszólító levél is.

A Kkt. 20. § (4c) bekezdése alapján, „ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartója egyéb esetekben a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizeti meg. Fentiek alapján, amennyiben az ügyfél a közterület-felügyelő intézkedésével szemben a közterület-felügyelethez kifogást nyújt be, melyben a bírságot annak jogszerűtlensége miatt vitatja (nem veszi tudomásul), valamint ha a bírságot a fizetési felszólító levél kézhezvételétől számított 30 napon belül nem fizeti meg, a hatályos jogi szabályozás alapján közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésére kerül sor, az illetékes rendőrhatóságnál.

Fentieken túl a Kftv. 23. §-a alapján, „amennyiben a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.” Akinek tehát a felügyelő intézkedése jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez, melynek elbírálása is a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Az Erfesztv. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján, az e törvényben foglaltakat a közterület-felügyelőre is alkalmazni kell. A rendőrséghez a „panaszt a felügyelői intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.”

Az Erfesztv. 22. §-a alapján a panasz elbírálására jogosult (fentiek alapján a rendőrség) a panaszról a beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt. Az így meghozott döntéssel szemben az ügyfél - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.

A FÖRI álláspontja szerint téves az a jogértelmezés, hogy az ügyben érintett térfigyelő kamerák műszaki paraméterei az ügy szempontjából lényegesek lennének (részletes szakmai és jogi állásfoglalásunkban utaltunk is rá, hogy a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet hatálya kizárólag a rendőrség eljárására terjed ki), ezért a jelenlegi jogalkalmazói gyakorlat eljárásjogi szakaszait figyelembe véve, az alábbiak szerint foglaljuk össze a bírságolással érintett üzembentartók vagy járművezetők számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

 

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

I.

Amennyiben a fizetési felszólító levél kézbesítése megtörtént, de a bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő (30 nap) még nem telt le, a bírság befizetése pedig nem történt meg.

Ha a bírság befizetésére határidőben nem kerül sor, vagy ha az ügyfél (a gépjármű üzemben tartója) a közterület-felügyelő intézkedésével szemben a bírságot kiszabó közterület-felügyelethez kifogást nyújt be, közigazgatási eljárás kezdeményezésére kerül sor az illetékes rendőrhatóságnál, ahova az ügy teljes iratanyaga (így az ügyfél által megküldött kifogásoló levél is) továbbításra kerül.

I/1.

Amennyiben az ügyfél a bírságot határidőben nem fizeti meg, automatikusan közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésére kerül sor. A Ket. 3. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a közigazgatási hatóság (jelen esetben az elkövetés helye szerint illetékes rendőrség) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. A rendőrség a Ket. 31. § (1) bekezdése alapján végzésében az eljárást megszüntetheti, ha a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény.

I/2.

Amennyiben az ügyfél a közterület-felügyelői intézkedés miatt kifogást („A” melléklet) nyújt be a bírságot kiszabó közterület-felügyelet részére, melyben az intézkedést annak jogszerűtlensége miatt vitatja, tehát nem veszi tudomásul, szintén közigazgatási eljárás lefolytatására kerül sor a rendőrségnél. Tekintettel arra, hogy a teljes iratanyag (a jogszerűséget kifogásoló levéllel együtt) továbbításra kerül a rendőrhatósághoz, a Ket. 3. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a közigazgatási hatóság, (jelen esetben a rendőrség) a törvény keretei között felülvizsgálhatja a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság (jelen esetben a közterület-felügyelet) döntését.

A Ket. 115. § alapján felügyeleti eljárás keretében a felügyeleti szervnek joga van hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását és döntését és ezzel összefüggésben -  a (2) bekezdés értelmében - ha jogszabályt sért a hatóság döntése, a felügyeleti szerv azt vagy megváltoztatja vagy megsemmisíti.

I/3.

Amennyiben az ügyben pénzbírság kiszabásáról születik rendőrségi határozat, annak tartalmaznia kell az ügyfél további jogorvoslati lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontja alapján a határozat a rendelkező részben tartalmazza „a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást egyaránt.

Amennyiben az ügyfél - az I. pontban szereplő - a határozatban foglalt jogorvoslati jogát kimerítette, a Ket. 109. § (1) bekezdés b) pontja alapján bírósági felülvizsgálatnak van helye.

 

Illetékes hatóságok, határidők és eljárási költségek:

Kifogás benyújtása: a befizetésre rendelkezésre álló határidő végéig, az eljáró közterület-felügyelet részére. A kifogás illetékmentes.

II.

Amennyiben a fizetési felszólító levél kézbesítése megtörtént, és a bírság (30 napon belül) befizetésre került.

Akinek a felügyelő intézkedése, jogát vagy jogos érdekét sértette, a rendőrséghez fordulhat panasszal. Tekintettel arra, hogy a panasz megtétele nem függ a befizetés tényétől, a Kftv. 23.§-a alapján „amennyiben a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben önálló panasznak („B” melléklet) van helye.

II/1.

A panaszeljárás lefolytatására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel, aki döntését a panasz beérkezését követő 21 napon belül meghozza. (Lásd.: JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ISMERTETÉSE) Amennyiben a rendőrség a közterület-felügyelő döntését megsemmisíti, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. §-a alapján rendelkeznie kell a jogszerűtlen állapot helyreállításáról és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről is.

II/2.

Amennyiben a rendőrkapitányság határozatában nem állapítja meg a közterület-felügyelői intézkedés jogszerűtlenségét, a határozattal szemben az ügyfél az abban foglaltak szerint élhet jogorvoslati jogával. Amennyiben az ügyfél a határozatban foglalt jogorvoslati jogát kimerítette, a Ket. 109. § (1) bekezdés b) pontja alapján bírósági felülvizsgálatnak van helye.

 

Illetékes hatóságok, határidők és eljárási költségek:

Panasz benyújtása a közterület-felügyelő intézkedésével szemben közvetlenül az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányság felé: a felügyelői intézkedéstől, vagy ha a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől (ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, a fizetési felszólító levél kézhezvételétől) számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. A panasz illetékmentes.

Fentiek alapján bírósági felülvizsgálatra abban az esetben van lehetőség, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette (Lásd.: I/3. pont és II/2. pont). A bírósági felülvizsgálat kezdeményezéséhez keresetlevél benyújtása szükséges. A bírósági felülvizsgálat során a pert megindító ügyfél felperesi, míg a felülvizsgálni kért hatósági határozatot meghozó közigazgatási szerv (jelen esetben a rendőrség) alperesi pozícióban van. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél (rendőrség) a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak címezve. A bírósági felülvizsgálat illetékköteles, melynek összege 30.000 Ft, azonban az eljárás során a feleket úgynevezett illetékfeljegyzési jog illeti meg, mely alapján az illetéket nem előzetesen - azaz a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg – kell megfizetni. Az összeget az a fél (tehát vagy a felperes vagy az alperes) köteles megfizetni, akit a bíróság a későbbiekben erre kötelez.

III.

Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások

Amennyiben az ügyfél a rendelkezésre álló határidőben befizette a bírságot és a jogvesztő határidőn belül (3 hónap) panasszal nem élt (Lásd.: II. fejezet), az intézkedéstől számított 1, de legfeljebb 5 éven belül hivatalból induló döntés-felülvizsgálatnak lehet helye. Bár a III. fejezetben szereplő döntés-felülvizsgálati eljárással kapcsolatban a fokozatosságot a jogalkotó nem köti ki, célszerű elsősorban (amennyiben az intézkedés közlésétől számított 1 év nem telt el) a döntés visszavonását a bírságot kiszabó közterület-felügyeletnél kezdeményezni.

III/1.

Amennyiben az ügyfél az intézkedő közterület-felügyeletnél kezdeményezi („C1” melléklet) a döntés visszavonását, tekintettel arra, hogy a közterület-felügyelet a KKt. 20. § (11) bekezdése alapján eljáró hatóság, és így döntése megfelel a Ket. IV. fejezetében foglaltaknak, a Ket. 114. §-a alapján a közterület-felügyeletnek lehetősége van arra, hogy  amennyiben döntése jogszabályt sért, a döntését módosítsa vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést is közölték.

A közterület-felügyelet erre egy alkalommal, a döntés közlésétől számított (fizetési felszólító levél kézhezvétele, ha helyszíni eljárás nem történt) egy éven belül jogosult.

III/2.

A Ket. 3. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. A Ket. 115. § alapján a felügyeleti szervnek (rendőrségnek) joga van megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság (közterület-felügyelet) eljárását és döntését.  Amennyiben az ügyfél a rendőrségnél kezdeményezi („C2” melléklet) az intézkedő közterület-felügyelet eljárásának és döntésének hivatalból történő felülvizsgálatát, és ezzel összefüggésben a rendőrség megállapítja, hogy a közterület-felügyelet eljárása vagy döntése jogszabályt sért, a rendőrség a döntést vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti.

A döntés-felülvizsgálati eljárásokban jogszerűtlennek nyilvánított közterület-felügyelői intézkedés visszavonása vagy megsemmisítése esetén intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről is.

Illetékes hatóságok, határidők és eljárási költségek:

A közterület-felügyelet döntésének visszavonására irányuló eljárás kezdeményezése közvetlenül az intézkedő közterület-felügyeletnek 1 éven belül, vagy a felügyeleti szervként kijelölt rendőr-főkapitányságnál (a Fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság) legfeljebb 5 éven belül: ha az ügyfél a bírságot befizette, és 3 hónapon belül panaszt nem terjesztett elő. A kérelem illetékmentes.

IV.

Polgári peres úton történő jogérvényesítés

Amennyiben az ügyfél befizette a bírságot és a jogvesztő határidőn belül (3 hónap) panasszal nem élt (Lásd.: II. fejezet), valamint az intézkedés (döntés) közlésétől számított határidőn belül hivatalból nem indult döntés-felülvizsgálati eljárás (Lásd.: III. fejezet), az ügyfél az Alaptörvényben biztosított jogából adódóan a követelés érvényesítésére nyitva álló határidőben (legfeljebb 5 évre visszamenőleg) a sérelmezett döntést hozó közigazgatási szervvel szemben polgári peres eljárást kezdeményezhet. 

 

Letölthető mellékletek:

A melléklet: KIFOGÁS

B melléklet: PANASZ

C1 melléklet: KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG KISZABÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐI DÖNTÉS VISSZAVONÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

C2 melléklet: KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG KISZABÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐI DÖNTÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ MEGSEMMISÍTÉSÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

 

Elszállították sza- bálytalanul parkoló gépkocsiját? Itt meg- találhatja, csak a rendszámot kell beírnia keresőnkbe.